Minden rádióállomáson (és az összes munkahelyen) ezen a héten is elkezdődött az elengedhetetlen küzdelem, hogy egy forró kávé vagy tea segítségével legyűrjük a szörnyűséges hétfői hangulatot. Akkor ezt - hacsak nincs valami különlegesen szerencsétlen időszaka az életünknek - fejezzük be azonnal, por favor. Ez az ország - sokan állítják - eleve depressziós. Nos, ha így van, igazán nincs szükség valentinnap módjára legyártani mindennek tetejébe még egy kötelezően szomorú periódust is, amikor azon kesergünk, hogy:
- van munkahelyünk
- volt egy remek hétvégénk (nyilván, ha ennyire megviselt minket, hogy véget ért)
- pár nap, és lesz egy újabb remek hétvégénk
- nem a gyermekünk kemoterápiás kezelését intézzük
- nem a bankkal egyeztetünk a lakás elhagyásának időpontjáról
- nem ma reggel tudtuk meg, hogy lányunkat teherbe ejtette egy kazah sziklamászó, akit hónapok óta nem láttunk
- nem beszélve az éhező afrikai.........
....nah, sorolhatnánk, úgy-e. Ne bántsuk a hétfőt; ha a főnök hülye, hülye csütörtökön is. Istennek vagy a sorsnak (ki ahogy szeretné) adjunk hálát azért, hogy a világnak szüksége van ránk, a munkánkra, és tegyük szépen a dolgunkat. Szerdáig gondoljunk a múlt hétvégére, szerdától tervezzük a következő hétvégét (tegyük még szebbé, mint az előzőt), és bocsássuk meg a hétfőnek, hogy a hét elejére került, szerencsétlen.
